Elsõ próbálkozás

A festés szokott lenni. Célja a penész által termelt festékanyagok elfedése.

Hátránya, hogy hagyományos festék esetében a penész életben marad, szaporodik, átjön a festéken. Másik probléma az, hogy a festékréteg, nem kötõdik az alsó felülethez, mert közvetlenül a penészre kenik rá. Ezért a friss festés hamarosan felpúposodik. Ez néhány hétig fedi el a bajt.

Rutinosabbak ezért meszelni szoktak. Ez annyiból hatékonyabb, hogy az erõsen lúgos pH megöli a gombák túlnyomó részét. De a festés továbbra sem kötõdik a felülethez! További probléma, hogy a mész kötése után megszûnik a lúgos pH, tehát az a körülmény, ami a gomba pusztulását okozta. A fõ probléma azonban az, hogy a meszelés nem pusztítja el a mélyebben lévõ, még élõ penészt, de ami a másik kulcskérdés lenne, a spórák is életben maradnak.

Tapasztalataink szerint a meszelés, kb. egy hónapig ad megoldást a problémára. Ezen idõ eltelte után ismét lehet számítani arra, hogy nagy valószínûséggel ismét kialakulhatnak az "érdekességek" között felsorolt egészséget, és szerkezeti elemeket károsító hatások, hiszen a fertõzés, csak rövid ideig szûnt meg…

A fentiek miatt, a logikusan adódik, hogy penész gátló festékkel kell festeni. A festék, természetesen most sem kötõdik a felülethez, ezért hamarosan felpúposodik, megreped. Ez a módszer, szintén életben hagyja, a mélyebben lévõ penészt, és a spórákat. A festék penész gátló hatásának javarésze arra pazarlódik el, hogy a kezelt felületen lévõ penészt elpusztítsa. Ezért csökken az az idõtartam, amíg a gyártó a festék hatékonyságát szavatolta. Mivel ez az idõtartam, festékenként más, és más, ezen kívül, természetesen a festés elõtti fertõzés mértéke is befolyásolja a hatékonyságot, nehéz megmondani azt, hogy ez a módszer meddig hatásos. Tapasztalataim alapján elmondhatom, hogy hat hónap környékén van az az idõtartam, ameddig ez a módszer biztosan eredményes.

Második próbálkozás

A fentiek miatt, értelemszerûen adódik. A penészt el kellene valahogy távolítani a felületrõl, hogy a festék réteg jól kötõdhessen. Sok módszerrõl halottam, de csak kevés esetben találták el azt, ami valóban eltávolítja a penészt a felületrõl. Konkrétumot, azért nem említenék, mert teljesen más módszereket kell alkalmazni, ha más a körülmény. Nem mindegy, hogy egy irodaházról, raktárról, szállodáról, élelmiszer üzemrõl van e szó. Amit lehet az egyik helyen, az a másik helyen szóba sem jöhet. Általában ez szokott lenni a kulcs probléma. A számtalan variáció, és körülmény miatti sok, sok módszer ismertetésétõl, ezért most eltekintek.

De mindenképpen meg kell említenem a legrosszabbat. Találkoztam olyan helyekkel, ahol ezt elsõ lépésben úgy kezdik, hogy "lesöprik" a felületet, vagy spaknival vakarják le. Ezzel, nagyságrendekkel emelkedik a levegõben amúgy is magas spóra, és gomba koncentráció. Ez két ok miatt is veszélyes. Egyrészrõl, a dolgozók szervezetébe sokkal több jut be, tehát jelentõsen fokozódik az egészségügyi problémák kialakulásának a valószínûsége. Másrészt a legkisebb huzat tovább viszi a fertõzést, az addig "tiszta" felületekre. Ha ezt figyelembe veszik, akkor lényegesen több szert kell felhasználni, nõ a költség. Ha figyelmen kívül hagyják ezt, akkor a kezelés hatástalan, hiszen hamarosan, addig tiszta felületen, de ugyanabban a helyiségben, ismét megjelenik a fertõzés. Ezért a "száraz" tisztítási módszereket kerülni célszerû, és minden esetben, adott helyen alkalmazható, "nedves" tisztítást kell elõtérbe helyezni.

Ha ez a tisztítás eredményes volt, akkor lehet, hogy szerencsések vagyunk. Lehet, hogy a felület tisztasága kielégítõ, és meg lehet takarítani a festés árát. Ha ez így van, a legtöbben a felületet penészölõ hatású fertõtlenítõszerrel kezelik. Ennek hatékonysága attól függ, hogy milyen típusú szert használtak. Általában elmondható, hogy három, négyhetente ismételve a kezelést, még az igen rövid hatású szerek esetében is (quatermer-ammónium-komplexek), kielégítõ eredményt lehet kapni. (Persze csak akkor, ha a hatóanyag nem csak a gombát pusztítja el, hanem a spórákat is !). Természetesen ez a módszer csak ott alkalmazható, ahol lehetõség van arra, hogy gyakran leálljanak, utána rendszeresen takarítsanak, szellõztessenek, azon berendezéseket, gépeket kivigyék, melyeket a fertõtlenítõszer hatóanyaga megtámadhat. A hatékonyságra hatással van az is, hogy a szer a mélyebben lévõ fertõzést is megszünteti e?

Harmadik próbálkozás

Ezt csak azért említem, mert vannak, akik hazánkban ezt használják. Ez a módszer csak, és kizárólag a penész, és a spórák, elpusztítására koncentrál. Lényege, hogy egy erõs, sejtmérget juttatnak a levegõbe. Ez két módszerrel történhet, gáz kibocsátással, vagy szublimálással. A módszernek két hátránya van. Egyrészt, amint eltûnik a levegõbõl a hatóanyag, nincs hatása, nem lehet rá garanciát vállalni. Másrészt, ha a levegõben marad, csak gázálarcban lehet bemenni. Mit lehet tenni ? Szerencsés esetben nem követnek el környezetszennyezést, hanem semlegesítik a hatóanyagot. De a felület továbbra is csúnya marad, hiszen az elpusztult penész rajta marad, és a halott penész pont úgy néz ki mint az élõ…

Az igazi problémát az okozza, hogy semmi nem akadályozza meg azt, hogy akár másnap, ismét megjelenjenek, az élõ penészgombák, hiszen a szer, már nincs a levegõben!

Mire kell még figyelni ?

Az ismételt kezelések során, elõbb, utóbb, a gombák hozzászokhatnak a felhasznált szerhez. Ezért késõbb egyre több, és több hatóanyag felhasználása szükséges…