Higiénia

A név eredete

Apollón és Korónisz nimfa gyermeke kezdetben halandó volt, ám Zeusz az istenek közé emelte Aszklépiosz-t, aki így a gyógyítás és a gyógyhatású szerek istene lett. Négy gyermeke szintén az orvoslásban ért el nagy eredményeket, így lett Makháon a sebészet mestere, Podaleiriosz a belső bajok ismerője, Panakeia a gyógyszerek készítője és Hügieia az egészség, tisztaság és a  közegészségügy istennője.

A betegségek megelőzésének és a jó egészség megőrzésének megtestesítője. Tisztelete az i.e. 7. században kezdődött, önálló kultusza az i.e. 429 és 427 között Athénban pusztító pestisjárvány után terjedt el, miután a delphoi jósda elismerte jelentőségét.

A római mitológia lényegesen eltér a görögökétől, de sok római istennek megvan a görög megfelelője. Az egészség, a tisztaság, a közegészségügy istennőjét: Hygieia -nak nevezték.

A kezdetektől után lépjünk egy nagyot a jelen fontos problémájáig.

A nem megfelelően használt antibiotikumok veszélyeiről már mindenki hallott. Jól példázza, hogy hova vezet az, ha átgondolatlanul, azonnal ellenségként tekintünk minden mikroorganizmusra.

Csak ott és olyan mértékig törekedjünk a csíramentességre, ami adott körülmények között ésszerűen elvárható és szükséges.

De félvállról sem szabad venni (lásd az érdekességek részben pl. a zenész halálát).

 

A fertőtlenítő eljárásokat az alábbi csoportokba sorolhatjuk:

 

A fertőtlenítő eljárások hatás erőssége szerint lehetnek:

1. Csíraszám csökkentők (szanáció)
2. Baktérium szaporodását gátlók (bakteriosztatikus)
3. Baktériumölők (baktericid)
4. Spóraölők (sporocid)
5. Vírusinaktiválók (virucid)
6. Gombaölők (fungicid)
7. Parazitaölők (paraziticid)

 

A fertőtlenítő hatást befolyásoló tényezők:

- a fertőtlenítendő anyag tulajdonsága, pl. fém, üveg, hőre érzékeny műanyag, stb.
- a fertőtlenítendő anyag szennyezettségének mértéke,
- a mikroorganizmusok ellenálló képessége a fertőtlenítő szerekkel szemben,
- a fertőtlenítő ágens(szer) és a fertőtlenítendő anyag hőmérséklete,
- a behatás időtartama,
- az alkalmazott kémiai anyag töménysége

 

Kémiai fertőtlenítő eljárások

Fogalma: azoknak a módszereknek az összessége, melyek alkalmazása során antibakteriális hatású kémiai anyagokkal (oldat, hab, aeroszol vagy gáz formájában) pusztítják el, illetve inaktiválják a környezetbe kikerült mikroorganizmusokat.

Lényege: előírt koncentrációjú dezinficiens közvetlen kontaktusba kerüljön a mikroorganizmusokkal és ez a kontaktus meghatározott ideig (expozíciós vagy behatási idő) fenn is maradjon. A patogén mikroorganizmusok azonban mindig valamilyen váladékkal együtt, ezekkel körülvéve kerülnek ki a környezetbe. Ez a szerves anyag minden esetben jelentős védelmet nyújt a mikrobák számára a fertőtlenítő szerekkel szemben, megakadályozva ezzel az inaktiváló hatóanyaggal való közvetlen kontaktust.
 

A kémiai fertőtlenítő szerek hatékonyságát befolyásoló tényezők:

- koncentráció
- kémhatás
- szelektivitás
- kapilláraktív hatás
- mechanikus hatás

 

Hol fontos kiemelten figyelni a higiéniára?

  • élelmiszergyártás

  • élelmiszer kereskedelem

  • élelmiszer szállítás

  • ahol sok

    • egészséges ember fordul meg (ügyfélszolgálat, tömegközlekedés, taxi, gyerek-közösségek, liftek stb.)

    • beteg ember fordul meg (humán- és állatgyógyászat, gyógyszertár, fogászat, járvány idején közösségi terek, stb.)

  • vizes helyiségek (wellness, szauna, uszodatér)

  • légkondicionálás (helység, vagy gépjármű)

Ez utóbbi veszélyforrás 1976. óta vitte a köztudatba a legionella nevét a több tucat tragikus halálesettel. Hazánkban az első ilyen megbetegedés 1979-ben történt. Az első hazai legionella járványt 1983-ban egy kórházi lélegeztető légnedvesítője okozta. A megbetegedések száma 1998-2006 között 395 volt. 2006.09.01.-től módosították a jelentendő esetek körét. Ezután 2007-2015 között 363 esetet regisztráltak. Azaz átlagban, havonta 3-4-et!

 

Egy televízióban futó reklámról megkérdeztem ismerőseimet, mi jut eszükbe arról, hogy az a szer elpusztítja a baktériumok 99,9 %-át? Szinte mindenki úgy vélte, hogy ez elég jó, hiszen mindössze 0,1 % marad életben.

Nekem a 0,1 % -ról az jutott eszembe, hogy az analitikai laborban gyakran használtuk ezt a koncentrációt pl. titráláskor... mennyiségi meghatározások során. Ez volt a munkaoldatok koncentrációja...

 

Sokakat meglep, hogy olyan tárgyak, amiket gyakran megfogunk, de alapvetően "tisztának" gondolunk, (pl. telefon) lényegesen több baktériumot tartalmaznak, mint mondjuk egy WC ülőke.

 

A kézmosás fontosságára Semmelweis Ignác régen felhívta a figyelmünket.

Ennek ellenére sokszor olvashatunk hihetetlen adatokról szóló cikkeket:

 

Társaságunk kontakt kémiai szerrel (kationos tenzidek családjába tartozó vegyülettel) végez megelőző (folyamatos) fertőtlenítést, az adott körülményeknek megfelelően.

A kiválasztott szert 1%-os vizes oldatban használjuk, LD50értéke (orálisan, patkány esetében) 270 g/kg !!!

A szer fungicid, sporocid, baktericid, virucid. A csepp átmérőt tudjuk változtatni, így a hatóanyagot permetezve, de akár ULV technikával is fel tudjuk vinni a kezelendő felületre, az így keletkező köd finomságú folyadék, már jól közelíti a gázok viselkedését. Tehát a nehezen hozzáférhető helyekre is el tudjuk juttatni a hatóanyagot olyan mértékig, amit az áramlástechnikai viszonyok lehetővé tesznek. A munkát nagy belmagasság esetén is el tudjuk végezni.

Természetesen, ha arra van igénye, hogy a hatóanyagot szórás mentesen juttassuk a felületre azt is meg tudjuk oldani.