A megoldás

Miután sikeresen megoldottuk a penészes felület tisztításának a problémáját, a következő kihívással kellett szembenéznünk. A tiszta felület maradjon tartósan penészmentes.

A penész kialakulásához mindenütt, minden feltétel adott. Kizárólag a nedvesség jelenléte az, amitől a penész megjelenése függ.

Ha tartósan megjelenik a nedvesség, akkor biztosak lehetünk abban, hogy hamarosan jön a penész is.

A gyártás jellege lehetetlenné tette a nedvesség, a gőz kiiktatását, hiszen el tud képzelni egy olyan blansírozást, amit nem kísér gőz? A gőz pedig valahol egész biztosan le fog csapódni…

Így nem maradt más megoldás, mint a folyamatos irtás. Természetesen ki akartunk zárni olyan hibalehetőséget, ami azoknál következik be, akik tömény oxidálószert használnak, ami összerántja a micéliumot, így annak belsejéhez már nem férhet hozzá az oxidálószer.

Élelmiszeriparban engedélyezett, kontakt fertőtlenítőszerünk közepesen tartós hatású, nem korrozív, nem bántja a műanyagot, textilt, és a gumiban lévő kénhidakat sem rombolja, hogy az üzemben lévő berendezésekben, gépekben ne okozhasson kárt. A hatásmechanizmus miatt nem tudnak hozzászokni a baktériumok, gombák, nincs rezisztencia.

2-3 havonta megújítottuk a fertőtlenítő bevonatot, ami a megjelenő penész ellen hatásos volt akkor is, ha a gyártás során képződő gőz vastagsága méterekben volt mérhető.

Mivel erősen eltérőek a körülmények, módszereinket mindig a helyi viszonyokra adaptáltuk.

Jó példa erre egy régészeti raktárbázis, ahol a helytelen betonozási technológia után jelent meg a penész.

 

Ismét teljesen más megoldásokat kellett használnunk egy ügyvédi irodában, ahol a technológiai fegyelem be nem tartása miatt jelent meg a penész egy friss felújítás után falakon, az ajtókon és az álmennyezet  alatt.

A törvényhozók közben rádöbbentek, hogy az egyik hatóanyag veszélyes... Nyilván, különben nem működne... Az irtószernek ugyanis az a dolga, hogy pusztítson.  Hozzáértő felhasználással azonban semmi gondot nem jelentett. Sok, tartós hatású szer tartalmazta ezt a molekulát.

Mit csinálnak ilyenkor?

Betiltják a használatát.

Természetesen nem kérdeztek meg senkit, és nem láttak analógiát a növényvédőszerekkel sem. Ott a szabad forgalmú szerek kevéssé veszélyesek és kevéssé hatékonyak, de a ház körüli használatra tökéletesen megfelelnek. Aki nagyobb tételben termel, annak vizsgáznia kell és erről kap egy "zöld könyvet". Ennek birtokában hatékonyabb (veszélyesebb) szereket vásárolhat. És még egy kategória létezik, a nagyüzemi termelők számára, amihez azok juthatnak, akiknek még magasabb szakismeretei vannak.

A fenti analógia alapján a növényvédőszereknél is lehetne olyat csinálni, hogy meghagyjuk a szabad forgalmúakat és minden mást betiltunk. A törvényhozók nem mindig következetesek. Elfelejtik a korábban megtanultakat, pl., hogy a sugárzó anyagok veszélyesek. Különben hogyan engedélyezik a használatát pl. az egészségügyben? A törvényhozók meglévő erőművünk bővítésének megszavazásakor sem izgultak amiatt, hogy a működtetéshez még több veszélyes, sugárzó anyag szükséges... Bízzunk benne, hogy  nem árulja el senki nekik, hogy a gyógyszerek hatóanyagai közt is sok a veszélyes... (láttunk olyan gyermeknek szánt gyógyszert, ahol a mellékhatások felsorolásában szerepelt a "halál").

A tiltás után több  gyártó volt kénytelen receptúrát váltani.

Mi ekkor visszatértünk a korábban használt, közepesen tartós hatású szerünkhöz. Most nyilván az jut az eszébe, hogy vajon ez mennyire veszélyes? Lehet egyáltalán mérni a veszélyességet?

Erre szolgál azLD50. Felhasznált szerünk gyártója által rendelkezésre bocsátott biztonsági adatlapon patkányoknál orálisan (elfogyasztva) 270 g/kg érték olvasható! Érdemes ezt összevetni más szerek LD50 értékével, ill. átszámítani egy gyerek, vagy akár az Ön testsúlyára.

Elég meghökkentő ez a szám, mégis igen széles spektrumban használható, ráadásul hatékony mind Gram+ mind a Gram- baktériumok, vírusok, gombák ellen, sőt az algaképződést is gátolja.

A veszélyesség jobb megítéléséhez vegye még figyelembe azt is, hogy ha lehetséges, akkor ULV technikával visszük fel a szert. A cseppátmérő csökkentésével meghökkentően hosszú lebegési időt tudunk elérni, ilyen körülmények között úgy viselkedik, mintha gáz lenne! Így a nehezen hozzáférhető helyekre, légcsatornákba is be tudjuk juttatni.  Mi 1%-os vizes oldatot használunk.

 Ha nem tudja ellenőrizni a már említett LD50értéket, akkor az is ad némi támpontot a veszélyesség megítélésére, hogy milyen koncentrációban használják. (Mivel a töménység változásával ellentétes irányba mozdul el a behatási idő, csak hozzávetőlegesen érdemes erre az adatra támaszkodni...) Talán meglepő, de sokan teljesen veszélytelennek vélnek olyan szert, ahol a hatóanyag koncentráció ppm-ben (part per million) mérhető.

Néhány jó tanács: